A budapesti kiemelt ünnepváró ételosztás megrendezése után az adventi időszakban a vidéken élő rászorulókról is kitüntetett figyelemmel gondoskodunk. November 27-én 10 órától a Krisna-völgynek is otthont adó Somogyvámos falu lakosai közül 150 szépkorú lakos otthonába szállítjuk ki a tartós élelmiszerekből, illetve friss zöldségekből, gyümölcsökből, és édességekből összeállított karácsonyi meglepetéscsomagokat. A pandémia előtt az önkormányzat évről évre szervezett a 60 év felettieknek ünnepi vacsorát, melyhez a Krisna-hívők eddig is élelmiszeradományokkal járultak hozzá.
Az élelmiszertámogatásra nagy az igény a vidéki kistelepüléseken, hiszen a folyamatosan emelkedő élelmiszerárak mellett és a némi bevételt hozó nyári idénymunkák végeztével a tél kihívást jelent azokban a háztartásokban, ahová a segélyszervezetek keze már nemigen ér el. Főképp a sokgyermekeseket, az egyedül élő időseket, a tartós beteget ápoló családokat viseli meg a pénztelenség, és folyamodnak leginkább támogatásáért.
Honnan ered?
Az ételosztás a krisnásoknál nem újkeletű hagyomány. A magyarországi hívők 30 éve elhivatottan teljesítik néhai tanítómesterük, A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda kérését, hogy az indiai hagyományt követve tegyenek meg minden erőfeszítést arra, hogy a templomaik vonzáskörzetében ne legyen éhező ember. Humanitárius programunk keretében így Budapest több kerületében és az ország számos nagyvárosában és kistelepülésén is napi, heti, illetve havi rendszerességgel tartunk szeretetlakomákat. Rászoruló embertársainkat évente több mint félmillió adag meleg ebéddel és kétszáz tonna élelmiszeradománnyal támogatjuk.
Szívvel-lélekkel
Az adományok helyes elosztásában a helyi viszonyokat jól ismerő önkormányzatok és családsegítő szolgálatok adnak számunkra iránymutatást, így mindig a leginkább szükséget szenvedőkhöz érkezik meg a – sokszor életmentő – segítség.
Az ünnepek közeledtével általában könnyebben nyitjuk ki a szívünket egymás felé, és a nehezebb élethelyzetben lévők irányába is. Az újabb járvány sújtotta időszakban azonban a saját egészségünk miatt való aggódás és a családunk, barátaink elvesztésétől való jogos félelmünk talán eltereli a figyelmünket az otthontalanokról és szükséget szenvedőkről. Ne engedjük! Legyen mindenkori vezérlőelvünk a szeretet, adjunk és segítsünk, ha megtehetjük! Az emberségünk mindenkori mércéje az, hogyan viszonyulunk mi, emberek egymáshoz, és a világhoz akkor, amikor a saját szekerünk is éppen csak döcög. Ha képesek vagyunk ilyenkor is adni, az ünnep igazi értelme fénylik majd fel szívünkben.
Támogatás: www.eteltazeletert.hu